A titokzatos Városliget premierjével indult a Magyar Zene Háza Hangdómjának új vetítéssorozata, de más szenzációkra is készül az idén harmadik születésnapját ünneplő intézmény, amelynek csak 2024-ben hétszázezer látogatója volt.
Nyitókép: A titokzatos Városliget sajtóbemutatója a Magyar Zene Háza megújult Hangdómjának újranyitása alkalmából. (MTI/Hegedüs Róbert)
Elegáns, kalapos urak és napernyős hölgyek, az Ezredéves Országos Kiállítás pavilonjai, korcsolyázó budapesti polgárok, Kodály Zoltán, ahogyan lassan átsétál a lakásához közeli parkba, a ledöntött Sztálin-szobor és Hobo a Petőfi csarnok előtt – ezek a képek mind-mind hozzátartoznak a Városliget 1752 óta folyamatosan íródó történetéhez. Európa első közparkjával nem mindig bánt kesztyűs kézzel a történelem vagy az aktuális városvezetés, de a közönség kedvét semmi nem vehette el tőle: a Liget születése óta a főváros egyik fontos hivatkozási, vitatkozási és ami a legfőbb, találkozási pontja.
Ebből a kalandos és gazdag múltból – az elmúlt másfél évszázadra koncentrálva – villant fel részleteket A titokzatos Városliget című, szűk félórás kisfilm. A hasonló jellegű munkáiról jól ismert Animatiqua animációs stúdió és a Magyar Zene Háza együttműködésében készült minimozi nem csupán azért olyan különleges, mert az alkotók a Fortepan elképesztő fotógyűjteményére (jelentős részben Klösz György képeire) alapoztak a készítésekor, a nagyobb hatás érdekében „meg is mozdítva” a fényképeket. A rendező Kondács András szerint a közös szándék egyértelmű volt: az optikai csalódás segítségével visszahozni a nézők számára a Városliget aranykorait, illetve
„bemutatni azokat a gyönyörű értékeket, amelyek egykor itt voltak, és azt, mennyi minden veszett el a háború puszíttása miatt”.
A Magyar Zene Háza immerzív, 360 fokos moziterme pedig kiváló helyszín e hatás fokozására; a Hangdómban a babszákokon ülve-feküdve nem nehéz beleálmodni magunkat a talán soha nem is volt, de a jelenből nézve mindenképpen idillinek látszó békeidőkbe. Nem véletlen, hogy éppen ezzel az attrakcióval nyitották újra a héten ezt a kisebb szünet alatt „tetőtől talpig továbbfejlesztett” óriás félgömböt, ahol idén egyéb premierekre is sor kerül.
Az alkalmat és azt, hogy a Zene Háza 2022. januári elindulása óta már több mint százhetvenezren voltak kíváncsiak a Hangdómban vetített, vizuálisan és zeneileg is igen változatos tartalmakra, most egy fesztivállal is megünneplik. A vasárnapig tartó Dome_Reload keretében nem csak A titokzatos Városligettel találkozhatnak a nézők, a Re_Live vetítéseken az elmúlt három évben már debütált közel harminc alkotásból is látható jó néhány. Többek között a Platon Karataev Napkötöző albumaihoz kapcsolódó klipválogatás, Szemző Tibortól a Kőrösi Csoma Sándort megidéző, bensőséges hangvételű Csoma Kaleidoscope, a Ligeti György munkássága előtt tisztelgő Szimfonikus költemény 100 metronómra, Szauder Dávid Mestersége az intelligencia című alkotása, valamint Renoir, Bosch és Csontváry munkássága ihlette mozgóképek.
Mándli Endre Vazul, a Magyar Zene Háza kiállítási osztályának vezetője a mindezt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy az esztendő további részében a Hangdóm – amelynek egyedülálló rendszere a hangokat is képes három dimenzióban mozgatni – úgy működik majd, mint a hagyományos mozik:
a vetítések félóránként kezdődnek, és havi egy új tartalommal számolnak.
A program kialakításában együttműködnek a Zeneakadémia és a MOME hallgatóival, illetve hasonló külföldi intézményekkel.
„Februárban így lesznek mauritiusi, indonéziai, amerikai, spanyol, francia és magyar színes anyagokból készülő immerzív alkotások, márciusban, a DJ-k világnapján Palotai Zsoltnak állítunk emléket a Kiégő Izzók vizuális csapata segítségével, áprilisban Kafka-szövegekkel jön Szemző Tibor, és szeretnénk behozni a kínálatba népmesékre épülő anyagokat is” – részletezte a közeljövő terveit Mándli Endre Vazul.
Szavaihoz csatlakozva Horn Márton intézményvezető arról beszélt, 2024-ben összesen hétszázezren látogattak el a Magyar Zene Házába, és idén is minden adott a hasonló sikerekhez. Első állomásként január 22-én, a magyar kultúra napján jótékonysági gálakoncertet tartanak a hároméves születésnapjuk alkalmából, amelynek bevételét három, hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szervezet – a SZÉRA – Szociális és Rehabilitációs Alapítvány, a Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért és a Világítani Fogok Egyesület – kapja. Az esthez egy aukció is kapcsolódik,
amelyre mások mellett Cseh Tamás örökösei, Lovasi András, Charlie, Dés László is ajánlottak fel személyes, dedikált tárgyakat.
Februárban pedig új időszaki kiállítás nyílik a Magyar Zene Házában Listen – Zenei utazás a világ körül címmel. A tárlat Garry Bassin és Tomoko Yamaguchi tíz éven át forgatott, sokrészes dokumentumfilm-sorozatára épül, akik ritkán látható intim módon mutatják meg az élő zenét, a tradicionális muzsikálást, a zenei hagyományokat a föld számos pontján, így Magyarországon is.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
„Az idei év is bebizonyította, hogy az embereket a gyermekek sorsa érdekli igazán” – jelentette ki Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója.
A saját nevelésű csatár 420 gyermeket lepett meg karácsony előtt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
A távozó elnök még rendelt egy utolsó turmixot.
Egy 14 év alatti fiú iskolai ollóval szúrta meg csapattársát, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
Uniós szakpolitikusok szerint „szélsőjobboldali, fasiszta" ráadásul „Putyin kottájából játszik" a világ leggazdagabb embere.
